B. Kiss Mátyás, Mérce

A félreértett Marx. Marcello Musto: Egy „másik” Marx
Marx a történelem talán legfélreértettebb szerzője. Nemcsak ellenségei, de gyakran hívei is alaposan félreolvasták. Marcello Musto szerint a félreértések legfőbb oka az életmű befejezetlensége. Marx életében viszonylag keveset publikált, s legtöbb írását félbehagyta. Még A tőke is „befejezetlen remekmű” – a gigantikus anyaggyűjtés után nem maradt ereje a hatalmas vállalkozás lezárására. Mindvégig új ismeretek beépítésére, szellemi horizontjának bővítésére törekedett. Önmagát rigorózusan felülbírálta, eredményeivel gyakran elégedetlen volt. Utóbb mégis dogmatikus és leegyszerűsítő rendszert hoztak létre írásai alapján. Az erőszakos vulgarizáció a kritikai filozófiát sekélyes világmagyarázattá változtatta, s éppen azt ölte ki a marxi gondolkodásból, ami korunk számára a legfontosabb: a fennálló rend könyörtelen bírálatát.
Musto leszámol a mítoszokkal és hazugságokkal. Tiszta és követhető érveléssel mutatja ki, hogy Marx nem az a vaskalapos gazdasági determinista, eurocentrikus filozófus, akinek a közvélekedés hiszi. Egy „másik” Marxot mutat meg: azt a Marxot, akinek nagyon is eleven mondanivalója van korunk számára. Filológiai alapossággal tárja föl gondolatvilágának alakulását, láthatóvá téve a folyamatot, melynek során az idős Marx hallgatólagosan felülbírálja néhány közismert ifjúkori tételét. Ám eközben mégsem esik át a ló túloldalára, s azon álláspontokat is cáfolja, melyek egyoldalúan akarják kijátszani egymás ellen az ifjú és idős Marx nézeteit, figyelmen kívül hagyva az életmű szerves alakulását.
A kötet nem szisztematikus monográfia, hanem hosszabb-rövidebb tanulmányok gyűjteménye. Musto mindjárt legelső írásában érthetővé teszi, hogy – Tamás Gáspár Miklós megfogalmazásával – miért filológiai „lidércnyomás” a marxi hagyaték. Egy másik fontos, elméleti alapozónak is kiváló tanulmányában az elidegenedés filozófiai jelentését járja körül. A könyv nemcsak a tudós, de a politikus Marxot, az Internacionálé szervezőjét is elénk állítja, ismét eloszlatva néhány tévhitet. A kötet utolsó részei az idős Marxot állítják a középpontba, aki immár végleg leszámol a történelem egyenes vonalú és eurocentrikus felfogásával, s eközben határozott antikolonialista állásfoglaláshoz jut el.
A könyv remek ugródeszka a marxi gondolatokkal ismerkedő olvasó számára, akárcsak Artner Annamária Marx 200 című, szintén az Eszmélet Zsebkönyvtárban megjelent műve. Míg Artner a gazdaságelméletre, Musto inkább a filozófiára (legfőképp a történelemfelfogásra) fókuszál. Nagy szükség van az ilyen könyvekre, hiszen Marx ma is elengedhetetlen a kapitalizmus alapvető logikájának megértéséhez, ahogy ezt számos jelentős baloldali gondolkodó bizonyította (Derridától és Žižektől egészen Tamás Gáspár Miklósig).